Indulunk lassan Csákvárra, nem tudom, mikor írok legközelebb. Remélem, minden rendben lesz az úton, Bálint alszik egy nagyot, és szerencsésen megérkezünk.
Mostanában minden nap kimegyünk a játszótérre, de valamiért nem hajlandó gyalogolni ez a fiúcska, meg nem is igazán érdekli semmi, így én cipelem... Így meg nem egy nagy élmény vele a séta. Most kezdték egy hete a villamossínt felújítani itt előttünk, az tetszik neki, ahogy dolgoznak a nagy gépek, markolók, dömperek, ilyesmi. De más nem köti le. A gyerektársaság sem. Fura, mert már sok gyereket ismerünk a játszótérről, odajönnek hozzánk, de Bálint nem nagyon kommunikál, inkább elbújik a lábam mögé...
Voltunk kismotort venni neki, de a Tescoban a legkisebb méretűről sem ért le a lába, így máshol kell megpróbálnunk a vásárlást. A szomszéd kislány motorjára ráültettem a játszótéren, az pont az ő mérete, olyat kell keresnünk. A vicc az, hogy mindegyikre 3-as van írva... Mármint a mérete 3-as. Csak ahány márka és bolt, annyi 3-as létezik...
Most ébren kell tartanunk Bálintot, amíg el nem indulunk, hogy a kocsiban aludjon egy jó nagyot, és tudjunk addig haladni. Adok neki előtte egy kekszet meg teát, azzal kibírja az OMV kútig. Remélem... Nem egyszerű ez az utazás szegénykémmel, nem valami kényelmes neki órákig a gyerekülésben.
