Na, jól elhúztam a mézesmadzagot az orrotok előtt. Körbeküldöm a blogot mindenkinek, erre napokig nem írok semmit. :)
Megvan az oka: sem időm, sem energiám nem volt, elég pörgős volt a hétvége. Bálint már egy órája alszik, Gábor fürdik, én meg gyorsan írok valamit.
Pénteken főztem rakott krumplit, este meg kakaspörit (köszi anyu, fini lett), azt ettük szombaton. Ma meg Ildikó nagyiéknál voltunk ebédelni, és a Bálint szülinapját megünnepelni. Déditől kapott egy játéktelefont, nagyon lelkesen nyomkodja, sok dallamot tud, sőt, még rezeg is, mint egy igazi telefon. Kapott finom tortát, amin volt egy mini tűzijáték is, azt nagy szemmekkel figyelte, nagyon tetszett neki. A tortába beletenyerelt, de mikor lenyalta az ujjait, nem ízlett neki a tejszínhab. Nem is baj, nem kell ezekre rászoknia, főleg, hogy diabetikus (édesítőszeres) volt, ami ilyen piciknek -de szerintem felnőtt embernek is- méreg. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem egy helyen olvastam már, hogy ezek a mesterséges adalékanyagok, színezékek, édesítőszerek..stb. mennyire hozzájárulnak ahhoz, hogy ennyi meddő nő és férfi, ennyi rákos megbetegedés, ennyi szoptatni nem udó anyuka, ennyi figyelemzavaros gyerek van manapság. )
Mivel jövő hétre már nagyon hideget jósolnak, elindultunk Bálintnak téli cipőt venni, amiben majd tud a hóban taposni is (ha majd elkezd járni - most még nagyon fél egyedül lépkedni, keresi a kezünket, hogy segítsen neki valaki). A Deichmann-ban még október elején azt mondták, hogy ne aggódjunk, ha a kiszemelt cipőből nincs megfelelő méret, mert egyrészt végig tudják telefonálni az összes üzletet MIskolcon, és megkérdezik, hogy máshol esetleg van-e, vagy megrendelhetjük, és mivel heti háromszor kapnak árut, hamar meg is kapjuk. Ehhez képest a mai felállás az volt, hogy az Elefanten márkájú bakancsból nem elég, hogy kevesebb modell volt kitéve, de még kijelentették, hogy az egész országban nincs egy darab 20-as méretű cipő sem, Nagykanizsáról tudnak rendelni, ami bő két hét múlva ér ide. :(
Kinéztünk egy másikat is, Gábor arról is odament érdeklődni, hogy van-e belőle 20-as méret raktáron, erről meg kijelentette az eladó, hogy ebből a típusból (a Deicmann saját márkája) egyáltalán nem gyártanak akkorát, 21-es a legkisebb. Hát csak néztem... És ez egy cipőbolt, akik fel vannak készülve a télre?! Gábor nézett magának férficipőt, de azoknak is a 80%-a átmeneti, őszi-tavaszi félcipő... Hihetetlen... Szóval holnap megyünk a Gáborért a munkahelyére kocsival, és addig megyünk, amíg nem találunk a Bálintra meleg téli cipőcskét. Nem gondoltam, hogy ez ilyen bonyolult lesz...
Bálint baba egyébként nagyon jókedvű volt az elmúlt napokban, hatalmasakat kacag, mindent utánoz, a nagyapjával ma rengeteget játszottak (imádják egymást), jól le is fáradt. Tegnap pedig Gábor keresztanyukájánál voltunk névnapozni, ott is jól lefárasztották.
Szombaton délelőtt itt volt egy -távoli- barátnőm, akinek kb. 5-6 héttel idősebb a kisfia, mint Bálint. Összeeresztettük a két kissrácot, nagyon édesek voltak. Fura volt, még sosem játszott Bálint játékaival más gyerek, de jól elvoltak. Ugyan Máté kicsit nyűgös volt, mert ki akart menni sétálni, így szűk félóra játék után összeszedtem Bálintot is, és kimentünk sétálni. Az én kisfiam persze 10 perc után bealudt a babakocsiban, Máté meg lelkesen pocsolyázott, esett-kelt, hintázott, sétálgatott.
Mára ennyi, még el kell mosogatnom. :(
