Mindjárt megőrülök, írtam egy jó hosszú bejegyzést délelőtt, és szerverleállás miatt csak az első pár mondat maradt meg, a többi eltűnt... :(( Amíg alszik Bálint, megpróbálom újra leírni.

Megint nem írtam napok óta, nem azért, mert nem történt semmi érdekes -velünk mindig történik valami, legalábbis olyasmi, amit én érdekesnek találok-, hanem mert Csákváron voltunk, és vagy internet nem volt, vagy áram. :)

(Zárójelben megjegyzem, hogy nem is fogok sűrűbben írni -hacsak a magam szórakoztatására nem-, mert mint kiderült, szinte senki nem olvassa a blogot, az meg főleg nem, akinek szántam... :(  ).

Csütörtökön voltunk az egyéves tanácsadáson, Bálint 9550 gramm, és 75 cm (ezért nem jók már rá a 74-es ruhák, amikbe én lelkesen próbálom még begyömöszölni szegénykét). Nagyon fáradt volt már, mire sorra kerültünk a dokinéninél (eléggé lehetetlen időpontban van a tanácsadás, délután 1-től, amikor a legtöbb gyerek épp ebéd utáni álmát aludná...), nehezen viselte már az oltás előtti méricskélést is. Alig tudtam megnyugtatni, aztán itthon már a karomban elaludt, ahogy jöttünk fel a lépcsőn. Észre sem vette, hogy levettem róla a ruhát, és betettem az ágyába.

Péntek délelőtt lementünk Csákvárra, nagyon jól viselte az utat a drága, játszottunk, mondókáztunk, könyvet nézegettünk.

A hétvége hamar eltelt, sajnos csak vasárnap délutánig tudtunk maradni, de nagyon jó volt, sőt, izgalmas is. Péntek éjjel elkezdett szakadni a hó (én aznap éjjel semmit nem aludtam, vagy a viharos szél miatt, vagy a szomszéd vendégeinek dajdajozása miatt a ház előtt, vagy mert az áramszünetek miatt kétszer is besípolt a légzésfigyelő...), szombaton meg órákra elment az áram, ezért a töltött csirkecomb az öcsémék gázsütőjében sült meg. Dupla szülinapi bulira készültünk, a huginak a 9. szülinapját és persze Bálint első szülinapját ünnepeltük. Féltünk is, hogy gyertyafényes buli lesz, de végül nem kellett elővenni őket. Sokan voltunk (16-an), és mindent felfaltunk, három egész tortát is. :))

Szombaton délelőtt kivittük Bálintot a hóba, egyrészt mert még nem látott ilyet -illetve igen, de akkor még csak pár hetes volt-, másrészt az új csizmát letesztelni. Hát, nem igazán tetszett neki a dolog, hideg volt, fújt a szél, a hóban sem akart sétálgatni, a szánkón meg egyenesen elsírta magát. Második próbálkozásra már nem sírt, de nem is örült túlságosan, hogy húzzuk, főleg, mikor szegénykét beleborítottam a hóba. :) Egyetlen dolog tetszett neki kinn az udvaron: a macska. :))

Vasárnap délután hazajöttünk, iszonyatos időben. Már Csákváron szakadt a hó, Pesten eső esett, aztán Miskolcig felváltva vagy hó, vagy eső, de nagyon sűrűn. Alig vártam, hogy hazaérjünk, hát még Bálint. Szegény nem jól viselte a hosszú utat, de benyomtuk a hordozható DVD lejátszón a Kisvakondot, aminek hatalmas sikere volt, le sem vette róla a szemét. :)

Tegnap nagyon önállósította már magát itthon ez a fiú, egyedül öltözködött (=segített levenni a harisnyát, a bodyt lehúzta magáról, ébredés után a hálózsákot is segített kibontani), egyedül evett (igaz, a kanálra nem került semmi, de nagyon édesen próbálkozott), sőőőőt, megtett három pici lépést egyedül! A szobájában voltunk, fürdés előtt, egy szál pelusban letettem a szőnyegre (hosszúszőrű szőnyeg, imád mezítláb ácsorogni rajta, biztos csiklandozza a talpát), ott ácsorgott a lábamnál, egyszer csak azt vettem észre, hogy elengedett, és totál magabiztosan elindult a rácsos kiságy felé. Odaért, megfogta, és vigyorogva rámnézett, az volt a szemében, hogy "Látod anya, te már nem is kellesz ide!". :))

Ma is ment 1-2 lépést egyedül játék közben, de inkább csak ácsorog kicsit instabilan, az most nagyon tetszik neki. Addig jó, amíg nem szalad el előlünk, mert onnantól kezdve nincs megállás. (Legalább nem kell tornáznom.)

Voltunk kinn délelőtt babakocsival, volt vagy -2 fok, nem is vettem ki a kocsiból. Elég rosszkedvű volt, gondolom a sok öltözködéstől (vagy olyan lesz, mint az anyukája: ha hideg van, nem lehet hozzászólni -legalábbis nem érdemes :) ), aztán fél óra séta után, már hazafelé, a szomszéd utcában el is aludt. De nem hagyom ilyen hidegben kinn aludni, nehogy átfázzon, inkább hazahoztam gyorsan. Idebenn már nem aludt vissza, fél 2 után sikerült elaltatni. És még mindig alszik.

Tegnap délelőtt elővettem a téli/karácsonyi dekorációt, és elkezdtem felakasztgatni őket, ahol találtam helyet, de annyira tetszett a Bálintnak, amit csinálok, hogy fel kellett vennem, és vele folytatni a dekorálást. Egyik kezemben ő volt, a másikkal meg akasztottuk fel a télapót, a hóembert, a szarvasokat, angyalkákat, ablakdíszeket, stb. Azóta is nagyon tetszik neki minden, ami új, ami addig nem volt ott, főleg a szobájában felakasztott aranyszínű angyalka, meg a polcon lévő mini karácsonyfa.

Na, mára ennyi, remélem, ez az írás nem száll el, mert akkor elköltözöm a blog.hu-ról...