Kisfiunkkal az élet

Bálint és mi :)

Friss topikok

  • Zsuzska81: Hát, nem törted le a lelkesedésemet, sőt. Kicsit megnyugodtam, hogy nem csak mi állunk "rosszul". ... (2012.10.10. 13:01) Újra másik csoport a bölcsiben
  • CsibiHanka: @Zsuzska81: Szia Zsuzsa! Ha nem is rendszeresen olvasom, de ha odajutok, benézek :-) Hanka januárb... (2012.08.02. 11:54) Nyaraltunk
  • Zsuzska81: @Jucek79: Szia! Igen, nehéz az elszakadás, és most épp szüneteltetjük is, ugyanis két hét bölcsi ... (2011.12.20. 11:03) Mikulás, karácsony, bölcsi
  • Zsuzska81: Én is kíváncsian várom, mit fogok írni, mert ebben a melegben nem fog az agyam... :) (30 fok van a... (2011.08.25. 15:59) Kis türelmet...
  • Zsuzska81: Szia! Köszi, jól vagyunk, én legalábbis túléltem a dolgot, csak még nem volt időm posztot írni. B... (2011.05.31. 14:26) Éhes vagyok...

Linkblog

Túl a műtéten

2014.06.03. 14:40 - Zsuzska81

Végre túl vagyunk a csavarok és fémek kivételén! Ha minden oké, akkor fél év múlva kell visszamennünk egy röntgenre. Nagy kő esett le a szívemről... Soha többé nem szeretném töredékét sem átélni annak, amit az elmúlt bő egy évben éltem át. :(

Bálint jól van, és ez a lényeg. Oviba ugyan nem nagyon akart menni, mert hát egy hónapig itthon volt, és nagyon jó dolga volt. Nem kellett korán kelni, egész nap azt csinált, amit akart, minden "bébiszittere" az ő kívánságát leste. De majd visszaszokik. Ugyan összevonás van náluk, mert a Bársony János ovit felújítják, és pont az ő csoportjukat költöztették át a másik kiscsoportba, hogy a Bársonyból négy csoportnyi gyereknek helyet biztosítsanak. Így most "idegen" helyen vannak, összezsúfolva benn a teremben is, meg kinn az udvaron is. De mivel jön a nyári szünet, talán sok gyerek nem fog már járni, így felszabadul néhány hely a ruhaakasztón. :) Egyelőre örülök, ha nem keverik el a dolgait. Ő legalább nem sír reggelente, mert van olyan gyerek, aki annyira utál abba a csoportba járni, hogy sír... Remélem, szeptemberig elkészül a Bársony Ovi felújítása... 

Egyvalami tudom, hogy nagyon zavarja, sőt, idegesíti Bálintot: Bence... Olyan az a kisfiú ott, mint egy kis rém. Üt, vág, verekszik, káromkodik, fojtogatja a többieket, és nem tűri, ha valaki nem akar vele játszani. Érdekes módon, annak ellenére, hogy ilyen, és a gyerekek folyton panaszkodnak rá, de viszont mennek is utána a hülyeségbe. Bálinton már látom, hogy ráunt nagyon Bencére (meg hát szegény azt hallgatja otthon is, hogy Bence buta gyerek...), és már előre fél, hogy Bence odamegy hozzá, mert a "barátja akar lenni". Sok kis ötletet adtam Bálintnak, hogy ne érezze olyan stresszesnek ezt a Bence-ügyet, pl. hogy nézze levegőnek, ne vegye észre Bencét, és akkor majd megunja. Meg hogy ne hagyja magát. De azt is hozzátettem, hogy tényleg  csak akkor gonoszkodjon, amikor Bence is elviselhetetlen. Mert tud ő aranyos és illedelmes is lenni (pl. nagyon kedvesen kölcsön tudja kérni a játékokat a játszótéren), csak hát ez a ritkább. 

A biciklizés egyre jobban megy neki, bár sokat mérgelődik. Én tényleg úgy látom, hogy kicsi a pedál a talpa alatt, szívem szerint kicseréltetném egy nagyobbra, de Gábor szerint ez így jó. Pedig folyton lecsúszik Bálint talpa róla, aztán meg beüti a bokacsontját és elmegy a kedve a biciklizéstől... De aztán újra felül. Bár elég lusta. :)  Alig várom, hogy jó idő legyen, lenn a játszótéren talán több kedve lesz biciklizni, ha látja a többi gyereket. 

A kórházról csak annyit, hogy minden rendben ment, május 15-én befeküdtünk, másnap megműtötték reggel, harmadik nap már haza is engedtek minket. Nagyon jó, hogy kaptunk baba-mama szobát, bár így is sokat sírt, amikor kimentem a kórteremből (infúzió-bekötés meg vizitek alatt). Szegénykém a műtét napján egész nap nem ehetett semmit, inni is csak délután. És este kapott 3 db háztartási kekszet... A sebe szépen gyógyul, bár ez mélyebb, mint a tavalyi, nem is vették ki a varratait, csak 10 nappal a műtét után (múlt héten szerdán). Kicsit sírt, de ennyi belefér. Azóta otthon cseréljük a ragtapaszt, eddig azért, hogy ne menjen bele semmi, most meg az ovi miatt, nehogy megsérüljön.

Gáborral voltunk nászúton :) Krakkóban, életünkben először Bálint nélkül töltöttünk 4 teljes napot. Jó volt nagyon, de már alig vártam, hogy hazaérjünk hozzá. :) 

Bálint rengeteget beszél, néha úgy kell rászólni, hogy lassítson és vegyen levegőt is a nagy magyarázás közben. :) Eszméletlen fantáziája van, elképzel maga köré dolgokat, tárgyakat, szituációkat, és úgy eljátsza, mintha tényleg megtörténne. Irigylem nagyon, és rossz így előre tudni, hogy ez legkésőbb az iskolában ki fog veszni belőle.... :( Mi is belemegyünk a játékba, a múltkor pl. én voltam a vak ember, ő meg a vakvezető kutyám. :) Utána be kellett adnom a menhelyre (ő találta ki!), és engem megműtöttek, újra láttam, és egy új kutyát hoztam ki a menhelyről, aki aztán állandóan rosszalkodott meg kiszökött. :) Nagy kedvencei most a robotok is, látott a Minimax-on egy Transformers-t , és azóta robotosat is sokszor játszik. 

Mindent meg akar mutatni nekünk, amit csinál, amit kitalál, úgyhogy egész álló nap ez megy: Anya, nézd! Apa, nézd! És ha csak odapillantunk, de aztán a saját tevékenységünkkel foglalkozunk tovább, ránk szól, hogy "De nézd mááááár!" Elég fárasztó, de imádnivaló. 

A LEGO-itól kicsit megcsömörlött, túl sok van már neki, na nem én veszem... Én szeretek értelmesebb játékokat venni neki, pl. társasjátékot, kirakót, kártyát, gyurmát, matricás albumot, készségfejlesztő füzetecskét, könyvet, stb. Apja és Ildi nagyi vásárolták túl magukat LEGO-val, az utolsó két dobozt már ki sem bontottuk, félretettük. És kollektíve leállítottam a LEGO vásárlást minimum fél évre, mert nem férnek már el a polcon, és elegem van. Nem lenne ezzel baj, hogy sok a LEGO-ja, ha játszana vele. De nem játszik, épp hogy összerakja, aztán többé nagyrészt elő sem veszi. Ennek meg semmi értelme. 

A melóhelyen olyan nihil van, hogy ha valami, akkor az ott töltött napi 9 órám tényleg időpazarlás... Megpróbálok mellette valami vállalkozást indítani, egyelőre elkezdtem egy blogot, de nagyon nem haladok vele. Otthon abszolút nincs erre időm, a melóhelyen meg necces... Bár ilyenkor lehet haladni, de közben úgy kell csinálni, mint aki csinál valamit.... Nagyon rossz. Folyton az jár az eszemben, hogy mennyi mindent tudnék csinálni otthon ennyi idő alatt... :(

Akkor haladtam a vállalkozás-ötletemmel, amikor tökegyedül aludtam otthon... Még kb. márciusban volt, hogy Gábor kétnapos továbbképzésen volt Pesten, Bálint pedig Ildikóéknál volt, mert beteg volt. Életemben először aludtam abban a lakásban egyedül, nagyon fura volt, de este fél 9-kor kikapcsoltam a tévét, átmentem Bálint szobájába, és csupa hasznos dolgot csináltam este 11-ig. :)) 

Ha lenne még egy szoba abban a lakásban, talán el tudnék vonulni tanulni, okosodni, fejlődni, ötletelni, de nincs... 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://balintunk.blog.hu/api/trackback/id/tr476259821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.