Bálint imádja az ovit! És ez nagyon jó érzéssel tölt el. Látszik, hogy a bölcsi már tényleg nem az ő világa volt, unatkozott, hiába voltak minden nap célzott foglalkozások, kevés volt neki. A pszichológus is megmondta, hogy "magasabb szinten" van, mint a többi gyerek, intelligensebb, az udvaron körbe-körbe motorozgatás neki nem elfoglaltság (ezért rendszerint inkább eldöntötte a motorokat és szerelte őket). Otthon is sokat mesél az ovis történésekről, néha akkor is eszébe jut egy-két dolog, amikor nem kérdezünk semmit.
Beírattuk játékos angolra és néptáncra. Az angol nagyon tetszik neki, állítólag eleinte bátortalan volt, de utána feloldódik, azt mondják, látszik rajta, hogy a bölcsiben is angoloztak már. Otthon még szinte soha nem produkálta magát angolon, erre tegnap este egyszer csak megszólalt: two bananas! :) Hirtelen nem tudtam, mi baja van, aztán megkérdeztem, hogy gyümölcsöket számoltak angolon? Mondta, hogy igen, és utána ettek is. :)
Eleinte voltak fenntartásaim az ovival kapcsolatban, mármint furcsa és új volt sokminden. Nagyobb a szigor, még a szülők irányába is (pl. az öltözőbe nem mehetünk be az oviszsákért, addig kell várni, amíg valaki előkerül és kiadja). 2-3 hét elteltével derült ki az is, hogy a reggelit majdnem 9 órakor kapják, úgyhogy otthon minden gyereknek reggeliznie kell. Mivel 1/4 7-kor ébresztem Bálintot, 9 óráig biztos nagyon megéhezik, úgyhogy kénytelen vagyok korábban ébreszteni, hogy egy banánt, joghurtot, kölesgolyót, kekszet, akármit egyen otthon. Nem könnyű reggelente elkészülnünk és elindulnunk, mert mindegy, mikor fekszik le, nagyon fáradt és álmos reggel. :( Illetve nem is lehet letenni este 9 óra előtt aludni, egyszerűen nem alszik el. Olvasna, mesét hallgatna, aztán meg csak pislog mellettünk, amíg el nem nyomja az álom. Néha megkér, hogy simizzem, de általában elég, ha csak ott fekszünk mellette.
Gondolkoztunk mostanában, hogyan lehetne átszoktatni az egyedül alvásra. Olvasás, mesemondás, aztán alvás. De egyelőre ott tartunk, hogy ha kimegyünk a szobájából, jön utánunk, és addig nem fekszik vissza, amíg vissza nem fekszünk mellé. Mindig sírva fakad, hogy ő egyedül van, pedig felajánlottuk, hogy égve maradhat a sólámpa, nyitva hagyjuk az ajtót nála, stb. Egyelőre tehetetlenek vagyunk, pedig lassan négy éves lesz. Oké, hogy mi szúrtuk el, de ha egyszer annyira jó vele összebújni... :)
A kézügyessége sokat fejlődött az oviban, tegnap pl. krumplinyomdáztak (falevél alakú nyomdát készített nekik Julika néni, és csupasz, zsírkrétával rajzolt fára készítettek így őszi faleveleket), és nagyon tetszett neki, megkért, hogy otthon is készítsek neki ilyet. Krumpli van otthon, csak tempera nincs, amibe belemártsuk... Na meg az én kézügyességem is hagy némi kivetnivalót maga után. :)
A lábával kapcsolatban voltunk kontrollon (megint két órán át ültünk ott annak ellenére, hogy időpontunk volt...), röntgen nem volt, januárban kell visszamenni, és megbeszéljük az újabb műtét időpontját, amikor kiveszik a lábából a titániumot. Még nem tudja, hogy lesz még egy műtét, nem is merjük neki elmondani, mert az előző műtét sebei szépen halványodnak neki, és ő is alig várja, hogy elmúljon... :( Mindig mutatja, hogy "anya, látod, milyen szép halvány már a sebem?" (Ja, ha esetleg érdekel valakit, bevakolták a homlokzatot a bölcsiben, már a 2-es csoport udvarán is hullott a vakolat, így azt is megcsinálták.)
Múlt héten volt egy csúnya mandulagyulladása, lázas is volt, rögtön antibiotikumot kapott, és azt mondta a doktornő, ha mégegyszer ilyen előfordul, ki kell venni a manduláját, mert neki mindig hatalmasra vannak duzzadva, akkor is, ha egyébként egészséges... Hát persze, még egy műtét nagyon hiányzik nekünk. Most a homeopátiában bízom, jövő héten elkezdjük szedni a Lymphomyosot-ot.
Mára ennyi, mert mennem kell az oviba. Nagyanyó jön érte majd, elviszi hozzájuk, ugyanis nálunk még nem végeztek az ablakosok (konyhában és nagyszobában cseréljük), pedig reggel fél 10 óra csinálják. Gábor hazament délután 2-kor, hogy nekiáll utánuk takarítani, és én azt gondoltam, mire mi 6 körül hazaérünk az oviból, rend lesz és tisztaság. De nem, úgyhogy Bálint megy anyóékhoz, és meg megyek haza segíteni Gábornak, aztán este valamikor visszakapjuk majd Bálintot.
