Kisfiunkkal az élet

Bálint és mi :)

Friss topikok

  • Zsuzska81: Hát, nem törted le a lelkesedésemet, sőt. Kicsit megnyugodtam, hogy nem csak mi állunk "rosszul". ... (2012.10.10. 13:01) Újra másik csoport a bölcsiben
  • CsibiHanka: @Zsuzska81: Szia Zsuzsa! Ha nem is rendszeresen olvasom, de ha odajutok, benézek :-) Hanka januárb... (2012.08.02. 11:54) Nyaraltunk
  • Zsuzska81: @Jucek79: Szia! Igen, nehéz az elszakadás, és most épp szüneteltetjük is, ugyanis két hét bölcsi ... (2011.12.20. 11:03) Mikulás, karácsony, bölcsi
  • Zsuzska81: Én is kíváncsian várom, mit fogok írni, mert ebben a melegben nem fog az agyam... :) (30 fok van a... (2011.08.25. 15:59) Kis türelmet...
  • Zsuzska81: Szia! Köszi, jól vagyunk, én legalábbis túléltem a dolgot, csak még nem volt időm posztot írni. B... (2011.05.31. 14:26) Éhes vagyok...

Linkblog

Mikulás, karácsony, bölcsi

2011.10.20. 13:28 - Zsuzska81

Múlt hét végén, pontosan vasárnap reggel már járt nálunk a Mikulás. Előző este Bálint letörölte egy ronggyal a csizmáját, és kitettük a szobájába az erkélyajtóhoz, hogy a Mikulás könnyen megtalálja. Másnap reggel megnéztük, hogy van-e benne valami. Igazából kicsi még ehhez a Télapó-dologhoz, nem igazán értette, hogy hogy került oda a két kiskönyvecske, a csokimikulás, a lószállító kisautó és a plüss Kisvakond, de tetszett neki nagyon. Azóta is a Kisvakonddal alszik. A csoki addig nem érdekelte, amíg a déditől nem kapott egy adventi naptárt. Nagyon élvezi, hogy ablakokat kell nyitogatni rajta, és különböző formájú pici csokik rejtőznek alatta, képes lenne egyszerre az összeset kinyitni. De megbeszéltük, hogy minden nap, amikor hazaérünk a bölcsiből, lefekvés előtt kinyitunk egyet, és megjegyezte, amint hazaérünk, és meglátja a naptárt, már mondja is: Anya, voltunk bölcsiben, nyissunk csokis ablakot! :)

Bölcsi: hát az én kicsi fiam annyira édes, de annyira, hogy meg tudnám zabálni, és olyan büszke vagyok rá, hogy elmondani nem tudom! Hétfőn kezdtük a beszoktatást, aznap egy órát, második nap két órát játszottunk ott a gyerekekkel, én is benn voltam vele. Rám is szóltak, hogy csak Bálinttal játszak, dehát az összes kislány rajtam lógott. :)) Nem volt vele gond, nagyon kíváncsi volt a sok új játékra, és jól elfoglalta magát. Az udvaron, amikor kedden kimentünk, bepróbálkozott azzal, hogy vegyem ölbe, és úgy sétálgassunk, de Margó néni, a gondozónénije két másodperc alatt "leszerelte". Mondta neki, hogy te már nagy és nehéz bölcsis fiú vagy, anya már nem bír cipelni, gyere velem, megnézzük a faautót, működik-e a kormánya. Bálint pedig megfogta a kezét, és otthagytak. :)

 

Szerdán jött a bölcsisekhze a Mikulás. :) Megint szokás szerint mentünk reggel 9-re (egyébként szinte semmit nem reggelizik itthon, nem tud enni felkelés után, pedig jó fél órát szoktam várni, hogy megéhezzen, de nem... Útközben egy banános müzliszeletet eszik csak, ott meg már alig várja a tízórait, ami egy pohár gyümilé, meg az ebédet...), fél 10-kor megkért a Margó néni, hogy segítsek már nekik Mikulásajándékot csomagolni, mert ő van egyedül szakképzett gondozó 20 gyerekre (!), a kolléganői betegek, egy tanulólányt hívtak be besegíteni, meg a takarítónő vigyázott a gyerekekre... Szóval nekiálltunk csomagolni, de szegények olyan kevés pénzt kaptak az önkormányzattól a csomagokra, hogy 3 db szaloncukor meg 1 csokimikulás volt a csomagban. Azt mondja a Margó, neki ezt nincs szíve odaadni a gyerekeknek, olyan pici ez a csomag. Na, mondtam neki, hogy átmegyek a zöldségeshez, és hozok nekik bele mandarint, és azt én fizetem, mert én még úgysem adtam be csoportpénzt és végülis az én gyerekem is kap csomagot. Nagy nehezen beleegyezett, úgyhogy átmentem a zöldségeshez (akkor hagytam először egyedül a bölcsiben, igaz, ajándékcsomagolással együtt fél óra volt összesen), és beletettük a csomagba még a mandarint is. Bálint volt egyébként az egyetlen gyerek, aki nem mert odamenni a Mikuláshoz. :)) Még velem sem. 
 
Mikulásozás után megint mondta a Margó néni, hogy menjek már ki az öltözőbe, üljek le, megnézzük, mikor kezd el keresni Bálint. Még jó, hogy elvittem az angolleckémet, ugyanis eszébe sem jutottam. :) Kb. 25 perc múlva hallottam, hogy keres, és mivel Margó épp egy gyereket pelenkázott, nem tudta megakadályozni, hogy Bálint kijöjjön a csoportból. :) Kijött az ajtón, meglátta, hogy ott ülök egy másik ajtó mögött és olvasok, nyugtázta, hogy ott vagyok, és visszament egy szó nélkül játszani. Fél 12-kor jön értem Margó, hogy menjek már, nézzem meg, mit csinál a Bálint. :) Benézek a csoportba, hát ez a kis drága szó nélkül a székén az asztalnál két kislánnyal, és kanalazza a céklafőzeléket. :))) Majdnem elsírtam magam, hogy mennyire édes!!! Odaültem mellé, megette az ebédet (persze a vizet nem itta meg), és hazajöttünk.
 
Ma Margó szabadságon, de a másik gondozónő, Klári  ott volt, megbeszéltem vele, hogy ma is lelépek majd egy kicsit. Úgyhogy háromnegyed órára mentem ki vásárolni pár karácsonyi ajándékot (de nem mertem 200 m-nél messzebb menni :)  ), és mikor visszamentem a csoportba, mondták, hogy nem keresett, tök jól elvan, úgyhogy fél 11-kor eljöttem, és mondták, hogy nem lesz vele gond, elég, ha délben megyek vissza érte, ebéd után. 
Délben visszamentem, épp repetát kért a vízből (!!!), amit itthon meg sem iszik, meg a kiwiből is már másodszor evett, és mondták, hogy megette az egész tányér rakott répát egyedül. :) És hogy csak egyszer keresett, amikor elesett és beütötte az állát, de hamar megnyugodott. És hogy egy szó nélkül engedte Klárinak, hogy pelusozza. 
Hát én annyira büszke vagyok rá!!! El sem lehet mondani. Most is könny szökött a szemembe! Azt mondták a gondozók, imádják Bálintot, mert hihetetlen jólnevelt, megköszöni az innivalót, ennivalót, szól, ha nem kér többet, szépen kéri a játékokat, szépen beszél, stb. Hát igen, az én gyerekem. :)) Biztosan lesz majd olyan, mikor rosszabb napja lesz, és nem akar menni bölcsibe, vagy nem akar ottmaradni, dehát ez van. Amíg ő jól érzi magát és nem sír, addig én sem sírok, pedig azt hittem, ki fogok akadni, hogy ott "kell" hagyni.  

 


Egyébként pár napja megissza a kakaót is, most már amiatt sem aggódom, hogy a reggelinél, uzsonnánál nem fog inni semmit. Múlt hét közepén kérte, ő, saját maga először a kakaót. Nutellás kenyeret ettünk, azt mondja: Kérek kakaót. Azt hittem, rosszul hallok, egy nagyon picit csináltam neki, mondván, hogy úgysem issza meg. Szó nélkül megitta pohárból, és azt mondta, kér még cumisüvegből is. Teljesen le voltam döbbenve, főleg, mikor még este is azt kért, lefekvés előtt. 

Szeret rajzolgatni, de mivel a ceruzával nincs sok sikerélménye, vettem neki zsírkrétát. Hát ez nagyon jó ötlet volt, az meg főleg, hogy a nagyszobában lévő éjjeliszekrényt kitettem neki a szoba közepére, a pici összehajtható sámlit kinyitottam neki, ráültettem, hát nem hazudok, másfél órán keresztül fel sem állt onnan, annyira tetszett neki, hogy saját széke és kisasztala van. Én meg addig, amíg ő rajzolt meg könyveket nézegetett, kivasaltam. 

Múlt hét elején feldíszítettük a lakást is, Jézuska-várósra. Nagyon élvezte, osztotta nekem a feladatokat, hogy mit hova kell akasztani, melyik polcon van a díszek helye. És persze minden este meg kell gyújtani egy kis mécsest valamelyik mécsestartóban. :)

Vannak nagyon édes aranyköpései is, amit igazából így írásban lehetetlen visszaadni. Pl. a szülinapi tortáján volt egy kis tűzijáték, amire azt mondta: ropogós gyertya. :) 

Homér Simpson fejét mikor meglátta a tévében, azt mondta rá: Ott egy pelikán! :)

A mandarint nem tudja kimondani, hetek óta tanítom, de csak azt mondja rá, hogy margarin. :)

Egyik délután evett egy joghurtot, utána adni akartam neki mandulás kekszet, hogy mégiscsak legyen valami a gyomrában, erre azt mondja nekem: Nem eszek kekszet joghurt nélkül! :) Nem tudom, ez honnan jött neki, sosem ettük egyszerre a kettőt, sőt, igazából nagyon ritkán kap kekszet. 

Egyébként nagyon szép, hosszú mondatokban beszél, néha csak nézek, hogy miket össze nem kombinál. Pl. Ildi nagyinak egyik vasárnapi ebéd után minden átmenet nélkül ezt mondta: Anyó, köszönöm, hogy ilyen finom ebédet főztél nekem! :) Köv. héten dédinek mondta ugyanezt, csak a pogácsára: Dédi, köszönöm, hogy sütöttél nekem finom pogácsát!

Szerintem a család még mindig olvadozik a gyönyörűségtől. És az a fura, hogy senki nem tanítja neki, hogy szó szerint ezt mondja, csak összekombinálta, hogy a pogit a dédi sütötte, ő evett belőle, és ez  a mondat lett a végeredmény. Nagyon cuki! Rengeteg ilyet tudnék írni, de ahhoz jegyzetfüzettel a kezemben kéne járnom mindenhova. :)

Amit nagyon sajnálok az az, hogy a bölcsi miatt napközben már nem fogom hallani ezt az édes, okos szövegelését... :(

A bejegyzés trackback címe:

https://balintunk.blog.hu/api/trackback/id/tr973317444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jucek79 2011.12.13. 08:25:50

Szia!
Élvezettel olvastam a soraidat. :) Úgy örülök, hogy a picibaba kori nehézségek után ilyen jól alakulnak a dolgok.
Biztos, hogy nehéz mamának és babának elszakadni egymástól, de azt hiszem, hogy ez most a jobbik út. Nagy szerencse, hogy ilyen alkalmazkodó ez a tündéri gyerkőc. Nagyon édes a fotón. :)
Boldog karácsonyt, ha addig nem találkoznánk! Azért remélem, hogy ünnepek környékén találkozhatunk.
Puszik

Zsuzska81 2011.12.20. 11:03:08

@Jucek79:
Szia!
Igen, nehéz az elszakadás, és most épp szüneteltetjük is, ugyanis két hét bölcsi után két hétig itthon leszünk... Most épp beteg (náthás meg köhög), így nem vihetem bölcsibe. Jövő héten meg a bölcsi lesz zárva. Lehet, hogy január 2-tól kezdhetjük elölről a beszoktatást... :(
Úgy hallottam, mentek Csákvárra karácsony környékén. ;) Mi vasárnap este megyünk le, és csütörtökön már jövünk haza. Még nem tudom, hogy reggeli vagy ebéd után. De Gábornak pénteken dolgozni kell... :(
Puszi!


süti beállítások módosítása